Thursday, May 3, 2007
fizika, kémia, pszichológia
- ... meg a hugom Hollandiában megtalálta "élete szerelmét". Ami nem is létezik.
- Pont ugyanezt akartam mondani. pont ugyanezekkel a szavakkal.
- Hogy nem létezik?
- Ja. Mert érted, van 6 milliárd ember a földön. Mekkora annak az esélye, hogy pontosan abban az országban, sőt! Abban a városban, ugyanazon az egyetemen, ugyanabban az osztályban, ugyanazon a munkahelyen lesz fellelhető az "
Egyetlen"?? Kémia az egész.
- Nem kémia, egyszerűen csak annyi, hogy egyszer van egy közös pillanat, és ott elkezdődik valami. Az, hogy ottragadsz egy sráccal, és onnantól kezdve körérendezed az életed.
Szóval a szerelemben ugyanúgy hinni kell, mint Jézusban meg az ufókban? Az nekem a bajom, h nem hiszek? Ezért lenne, h vannak "csodálatos csávók" ["légyszíves beszélj még én hallgatlak reggelig", extrémebb esetben még "vegyél feleségül" is], akiket ismerek (szám szerint kettő), és vannak "szexeltünk, és ez igazán örömteli" csávók (szám szerint 3, a két halmaznak pedig nincs metszete), és nincs grand amor csávó (1elemű rózsaszín halmaz)?