Friday, February 23, 2007
a hidegrűl s a fagyási sérülésekrűl
meg lehet szokni aránylag hamar. Ma viszont elkezdett fájni a combomon (valamilyen érdekes megfontolásból utálom ezt a szót) a bőr a hidegtől, eddig csak piros volt néha. Ez annak fényében mókás különösen, hogy vastagharisnya meg farmer, míg a helyiek hosszútávú, vagy akár középtávú gondolkodással kevéssé jellemezhető egyedei a csizma-nájlonharisnya(!!! sőt, mégjobb: neccharisnya!)-miniszoknya kombinációt tolják, mikor is az éjszakába indulnak [tájékoztató jelleggel: délután, szikrázó napsütésben van -16 fok]. Ezen egy ideig csodálkoztunk, aztán valami orvostanhallgató mesélte, hogy napi gyakorisággal fordulnak meg a fagyási sérüléses leányok a rendelésen. Pedig már kezdtem azt hinni, hogy speckó védőrétegeket evolúcionáltak maguknak, közben meg csak buták mint a főd.
